+36-20/357-7010 fonixneptanc@gmail.com

Történet

 

2009-2017 feltöltés alatt

 

Az emlékezés éve – 2008

Ebben az évben két nagyobb feladata volt együttesünknek.

Az éves programunkban a IX. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál kibővítése szerepelt. Nagyszabású terveinket majdnem maradéktalanul sikerült megszervezni. Ugyanis a visegrádi államokat is bevontuk a résztvevők közé. Egy lengyel képzőművész Aleksandra Grela és Kónya Ábel közös alkotásával nyitottuk meg a fesztivált, de a csehországi tűzzsonglőrök nem tudták vállalni a fellépést. A szlovákiai magyar Mórinca Tánc- és Citeraegyüttest, valamint az adai Tarsóka néptáncegyüttest, az Árgyélus népzenei együttest láttuk vendégül a szülők segítségével.

A táborozás sem maradt el ebben az évben sem. Júliusban újra megszerveztük a III. Megyei néptánctábort 84 résztvevővel Balatonszemesen. Nagy segítséget jelentett, hogy a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézmény segítette a programok létrejöttét. Török Gergely, Vajda Judit, Bak János, Grecskó Beáta, Vajasné Ragályi Edit, Török Sándor és Törökné Csécs Lenke vettek részt a munkában. Mint mindig, most is természetesen ingyen, fizetség nélkül. A jó hangulatot Győri Virág zenekara biztosította reggeltől estig igen nagy lelkesedéssel. A kisebbek dél-alföldi oláhost, a nagyobbak szilágysági táncokat tanultak.

Júliusban újra Adán találkoztunk barátainkkal a nyári táborban, Kemény Henrik és Juhász Eszter gömöri táncanyagot tanított. Egy busznyi ember töltött el egy hetet Adán. Sajnos, az eddig kiváló hangulatot biztosított lóversenypálya helyett bent a Vadvirág székházban folyhatott csak a munka, a hangulattal itt sem volt baj.

Novemberben újra eljutottunk Normandiába a l’Archelle egyesület meghívására. Mint mindig, most is nagyon sok ú élményben részesülhettek azok is, akik már sokadszor jártak ebben a csodálatos országban.

Decemberben Dr. Béres András néprajzkutató születésének 80., halálának 15., valamint a Déri Múzeum igazgatói beiktatásának 50.évfordulója adta az alkalmat egy nagyszabású kiállítás és műsor létrehozására.

 
Az év elején talán a legrangosabb díjat kapta meg együttesünk vezetője Törökné Csécs Lenke. A szakmai zsűri az együttes civil szférába betöltött szerepéért, valamint táncos alkotó tevékenysége elismeréseként az Operett Színházban átadta az Örökség Gyermek Egyesület “Pedagógiai-díját”.

Nagykálló – 2007

Nagy lelkesedéssel indultunk neki az új évnek, ugyanis mint mindig sok feladatot tűztünk ki célul.
A két legfontosabb a XXIII. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon, valamint a VIII. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál megrendezése.

Májusban megnyertük újra a Sárrétmenti Fesztivál Nagydíját. A Főnixes műhely minden csoportja bemutatkozott Püspökladányban. Ezért azon a napon mi kaptuk a Magyar Kultúra Lovagrendjének Örökség-díját, ami az átadáskor már “elveszett”.

Megrendeztük a VIII. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivált, melyet egyre nagyobb érdeklődéssel követ Debrecen és a Csapókert lakossága is. Újra vendégül láthattuk az adai és az érmihályfalvai együttest.

A táborozás sem maradt el. Megszerveztük Balatonszemesen 64 fő részvételével a II. Megyei Néptánctábort. Török Gergely, Vajda Judit, Bak János, Balázs Kitti, Kujbus Ágnes, Vajasné Ragályi Edit, Török Sándor és Törökné Csécs Lenke vettek részt a munkában. Gyöngyfűzés, hímzés, csuhéból készített emléktárgyak serege készült el egy hét alatt. A jó hangulatot a vajdasági zenekar biztosította. A kisebbek dél-alföldi oláhost, a nagyobbak mezőségi táncokat tanultak.

Júliusban sem maradhatott el az adai tábor. Egy busznyi főnixes táborlakót köszönthettek a vendéglátók. Bonchidai táncanyagot tanított Török Sándor és felesége  Tatáról. A nehéz feladattal a hét végére egészen jól megbirkózott a csapat.
Az együttes tagjai minden erejüket beleadva, szabadidejüket feláldozva, rendkívül nagy akarattal és lendülettel fogtak a koreográfiák megtanulásához.

Három új koreográfia szaporította a repertoárt. Antal István: Komabál Györgyfalván, Jeremiás Lajos: Ha bémenyek a bogdándi csárdába. (ez a koreográfia egy korábbi tánc átalakítása volt), valamint Pásztor Ágota – Tóth János: Jaj, de szépen muzsikálnak., Furik Rita: Lefeküdtem csak alig. A viseletek elkészítéséhez két alkalommal is elutaztunk Györgyfalvára, mindent lefotóztunk, felvettük videóra, beszélgettünk a szokásokról, összebarátkoztunk a helyi fiatalokkal. Az együttes fiatalabb korosztályának ez volt az első jelentősebb megmérettetése, mellyel ugyan helyezést elérni nem sikerült, de az erőfeszítés megérte.

Civil és sok más díj – 2006

Az egyesület új lendülettel folytatta ez eddigi tevékenységeit, az év végi nagyműsor sikerein felbuzdulva.

Ebben az évben egyesítettük az Ifjúsági csoportot a felnőtt csoporttal, hogy nagyobb lendülettel és lelkesedéssel, kezdjünk új és új koreográfiák megtanulását.

Új ötlet jött. Június közepén, rögtön az iskolai év után megszerveztük az I. Megyei néptánctábort Balatonszemesen. Török Gergely, Vajda Judit, Bak János, Balázs Kitti, Vajasné Ragályi Edit, Török Sándor és Törökné Csécs Lenke voltak a tábor vezetői. A szakmai munka és a kézműves foglalkozások mellett délutánonként a Balaton kellemes vizében is tudtunk fürödni. A bodrogközi táncanyaggal foglalkoztunk. A vajdasági zenekar biztosította a jó hangulatot.

Júliusban újra Adán találkoztunk barátainkkal a nyári táborban. Most kevesebben érdeklődtek, hiszen ismerős anyagot tanítottak – nagyecsedi táncokat. A kiváló hangulat azért nem maradt el. Az élő zene, melyet a zenekarok reggeltől hajnalig biztosítottak, most is megteremtette a jó atmoszférát. A lóversenypálya nomád körülményei ilyenkor feledésbe merülnek.

Megrendezésre került a VII. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál, ahol minden eddiginél nagyobb volt a lelkesedés mind a résztvevők, mind a közönség részéről.

Elnyertük a Körösszakáli Néptáncfesztiválon a Parasztszövetség díját, valamint májusban a Sárrétmenti Fesztivál nagydíját.

Ez év végén a felnőtt csoportunk meghívást kapott az Adai Vadvirág Hagyományőrző Néptáncegyüttes gálájára, ahol nagy lelkesedéssel fogadták az együttes műsorát.

A civil szférában betöltött kiemelkedő tevékenységünkért  megkaptuk a “Civil-díjat”, melyet különböző civil szerveződések szavaznak meg minden évben.

Tükröm – tükröm – 2005

Jó hangulatú, jó közösségek alakultak ki, ezért nagyon sok feladatot meg lehetett oldani.

Két külföldi csoportot láttunk vendégül egy-egy hétre; egy szerb gyermekegyüttest, valamint egy vajdasági magyar ifjúsági korosztályú csoportot melynek fedezetét a szülők biztosították. Az ő aktív támogatásuk nélkül terveink nem valósulhatnának meg.

76 fellépése volt a három csoportnak, Többek között résztvettünk Debrecen jelentősebb eseményein (Maskarádé, március 15., Szomszédolás, Simonyi Napok, Tavaszi-őszi Fesztivál)
és megyénk nagyszabású rendezvényein (Derecske, Polgár, Monostorpályi, Újléta, Mikepércs, Püspökladány). A tanult táncanyagból négy új koreográfia készült a felnőtt együttesnek, emellett az utánpótlás csoportoknak még hat új koreográfiát sikerült műsorra tűznie.

A felnőtt csoport első helyezést ért el a körösszakáli Nemzetközi Néptánctalálkozón, a püspökladányi Sárrétmenti Találkozón, a XXII. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon megnyerte a menettáncversenyt. Az ifjúsági csoport- arany, a gyermekcsoport- ezüst minősítést szerzett a Hajdúböszörményi Néptáncfórumon. A ‘Derecskei verbunk’ bemutatásáért külön díjban részesültünk, s az Antológiára jelöltek bennünket.Tavasszal és ősszel az ifjúsági csoport megnyerte a ‘Csillagokra lépsz’ gyermekfesztivált. Egy pár táncosunk kiemelkedő teljesítményéért külön díjban részesült.

Megrendeztük a VI. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivált, melyre két határontúli magyar együttest is meghívtunk. Ebben az évben is a Szeredás Népzenei Együttes biztosította a rendezvény magas színvonalát.

Júliusban Adán találkoztunk barátainkkal a nyári táborban, Medvegy Andrea és ifj. Csasztvan András vajdaszentiványi táncanyagot tanítottak. A fiatalabb generáció és az idősebbek együtt töltöttek el egy hetet Adán. Kiváló hangulatot biztosított az élő zene, melyet sok-sok fiatal zenész reggeltől hajnalig megállás nélkül húzott. A lóversenypálya ideális helyszín. A rendkívül egyszerű – nomád – körülmények a hangulatot emelték. Egy táncosunk felvételt nyert a Táncművészeti Főiskolára.

Decemberben a Csokonai Színházban tartottuk ‘Tükröm-tükröm’ jubileumi műsorunkat. Az első műsoron résztvettek a régi táncosaink is, a másodikban jelenlegi együttes új műsora volt látható. 200 táncos nyújtott felejthetetlen estet a nézőknek.

Bővül az együttes – 2004

Több új táncot tanultunk meg: Darmos István, Darmos Éva: Bodrogközi táncok, Pásztor Ágota és Tóth János: Magyarbődi táncok.
Az ifjúsági csoportunk részt vett a Hajdúböszörményben megrendezett Fórumon, ahol az ifjúsági csoport- ezüst, a gyermekcsoport- bronz minősítést kapott.
A decemberi műsorból befolyt összegből megvalósult a Dr. Béres András emlékére csináltatott emléktábla felavatása Rozsály településen.
A nyár folyamán francia fiatalokat fogadtunk a Csapókertben.

Jelentősen megemelkedett mind a három csoport létszáma. (cél: a technikai színvonal emelése, a jó közösségi élet megteremtése)
Az l’Archelle Kulturális Egyesület (Normandia, Franciaország) vezetője Maurice Varen egy ifjúsági korosztályú csoportot hozott Debrecenbe, egy kelet-magyarországi kerékpáros túra megszervezése, lebonyolítása mellett, közös vacsora, tánctanítás és táncház színesítette a programot.

Az évben 65 fellépése volt a három csoportnak. Részt vettünk Debrecen jelentősebb eseményein (Maskarádé, Március 15., Simonyi Napok, Kórusverseny megnyitója, Virágkarnevál) és megyei települések nagy rendezvényein ( Derecske, Polgár, Monostorpályi, Újléta).
Két új táncanyaggal ismerkedtünk meg (bodrogközi, magyarbődi).

Megrendeztük az V. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivált 330 résztvevővel. (10 néptáncegyüttes részvételével, melyen a 10 éves Szeredás Népzenei Együttes a kíséretet biztosította. Ez a program egyben az együttes évadzáró műsora volt.)

A nyár folyamán a felnőtt együttes Erdélyben két néptánctáborban mezőségi és kalotaszegi táncokkal ismerkedett meg. Az ifjúsági csoport a bulgáriai Szilisztrában egy nemzetközi gyermekfesztiválon vett részt nagy sikerrel.

Két táncosunk nyert felvételt a Táncművészeti Főiskolára.

Évforduló – 2003

Több település meghívta a csoportot saját rendezvényére (Derecske, Püspökladány, Polgár, Jászkisér, Monostorpályi, Újléta), emellett Debrecen nagyobb rendezvényeinek is részese volt (március 15., Tavaszi Fesztivál, Őszi Fesztivál, Simonyi Napok).

Nagy rendezvény volt az év folyamán Dr. Béres András születésének és halálának évfordulója alkalmából megtartott emlékműsor a Közösségi Házban, melynek teljes bevételét egy emléktábla elkészíttetésére fordítottuk.

A fesztiválok éve – 2002

Az együttes örömmel tett eleget azoknak a meghívásoknak, amelyen valamilyen jótékonysági célt segíthet.

Több település meghívta a csoportot saját rendezvényére (Derecske, Polgár, Monostorpályi, Újléta), emellett Debrecen nagyobb rendezvényeinek is részese volt (Maskarádé, március 15., Simonyi Napok, Farmer-expo).

Az I. Csárdanapok rendezvényén külön-díjban részesült az együttes.
A gyermek csoport szép eredményt ért el a Megyei Fórum rendezvényén, a gyermekviseletekért a zsűri a csoport vezetőjét alkotói díjban részesítette.
Az év kiemelkedő eseménye a III. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál megrendezése volt. 280 résztvevője volt a rendezvénynek, 6 néptáncegyüttes mellett felvidéki mesemondók, a Kerekes népzenei együttes, a rozsnyói Meseszínház tagjai s
zórakoztatták az egyre szaporodó közönséget. Különösen az esti rendezvények vonzották a közönséget.

A l’Archelle Kulturális Egyesület vezetője Maurice Varen meghívta az együttest Normandiába. Az esztári pávakörrel közös program nagy elismerést váltott ki a házigazdákból. A fellépések mellett számos nevezetességgel megismerkedhettek az út résztvevői.

Szereplés a VB-n – 2001

A nagy jubileumi műsor után újabb szép feladatok vártak az együttesre.

Továbbra is a jótékonysági műsorok adták a legtöbb feladatot a rendszeres debreceni rendezvények mellett (Maskarádé-téltemető felvonulás a Vojtina Bábszínház szervezésében, március 15-i rendezvény, nőnap, borverseny, Simonyi napok).

Az első siker után nagy lendülettel és örömmel fogtunk a II. Tűztánc Ifjúsági Táncfesztiválunk megszervezéséhez. Most is nagyon jól éreztük magunkat. A zenét a Rekettyés és a 25 éves Téka zenekar szolgáltatta. 8 együttes szórakoztatta az érdeklődoket az esti tűzgyújtásig. A Csapókerti iskola tornatermében alhattak azok, akik hamar elfáradtak.

A másik nagy nyári rendezvényünk az Atlétikai Ifjúsági Világbajnokság megnyitója volt. Nagy volt a készülődés a város részéről, mert világszínvonalú atlétikai pályát építettek. A debreceni együttesek közös produkcióval készültek erre az alkalomra. A koreográfus Farkas Zoli (Batyu) és Tóth Ildikó (Fecske) volt. Hiába tanultuk be a folyamatot, ott a helyszínen egy teljesen más mű jött létre. Erre az alkalomra a mi együttesünk adott debreceni nagypolgári viseletet a díjátadókra. A szülőkkel együtt 7 debreceni pártát készítettünk.

Az ősz nagy eseménye a XX. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon való részvétel volt. Minden alkalommal nagyon sok pénzünkbe kerül. Új koreográfiánkat Ratkó Lujza készítette Sárpilisi lakodalom címmel, a másik három tánc már korábban műsoron volt: Dede Zoltán: Botoló, Gyalog László: Méhkeréki táncok és Marsi Andrea-Jeremiás Lajos: Ha bémenyek a bogdándi csárdába. A méhkeréki volt a műsor gyenge pontja, a többi nagyon jól sikerült.

Esztendőre vagy kettőre – 2000

Zsibóba kaptunk meghívást, állandó tartózkodási helyünk a Wesselényi kastély volt.

A Csapókerti Közösségi Házzal közösen megrendeztük az I. TŰZTÁNC Ifjúsági Táncfesztivált. A műsort több naposra terveztük, több helyszínt bevonva, melynek azonban anyagi korlátaink határt szabtak. A fesztivál célja az, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk az adott év folyamán készült új koreográfiáknak, közös rendezvényeken a fiatalok megismerjék egymás munkáját és barátkozzanak egymással. A megye különböző településeiről érkeztek az ifjúsági csoportok, akik színvonalas műsorukkal bizonyították, hogy hagyományt kell teremteni ebbol a rendezvényből.
Résztvevők: Bocskai Néptánegyüttes (Hajdúböszörmény), Kisnyerges Néptánccsoport (Hajdúhadház), Szivárvány Hagyományorző Néptáncegyesület (Derecske), Szélrózsa Néptáncegyüttes (Földes), Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptánegyüttes két csoportja (Debrecen).

Augusztusban Franciaországban Montrejeauxban vettünk részt egy nemzetközi néptáncfesztiválon. Az eddig megismert fesztiválok közül a legkevésbé sikeres rendezés volt. Reggeltol estig viseletbe öltözve órákat vártunk tétlenül. Az esti műsorok idején volt egy kevés lehetőségünk ismerkedni más nemzetek fiataljaival, táncaival és kultúrájával.
Ebben az évben került megrendezésre a 10 éves jubileumi műsorunk is, melynek címe ‘Esztendőre vagy kettőre’ lett. A Csokonai Színházbeli előadást hosszas és alapos munka előzte meg. A műsor összeállításában arra törekedtük, hogy a koreográfiákon keresztül mutassuk be az együttes történetét. A múlt és a jelen, a kudarc és a siker a táncokon keresztül jelent meg.

A Szabadkai Magyar Művelődési Ház meghívására Szabadkán és Adán adtunk műsort a vajdasági magyarok részére.

Az első esküvő – 1999

Nyáron összeházasodott az első táncospáruk, melyre az együttes hagyományoknak megfelelően készült.

Az esküvő másnapján azonnal indultunk Hollandiába, hogy részt vehessünk a 15. SIVO fesztiválon. A SIVO egy nagy hagyománnyal rendelkező, rendkívül jól összefogott gárda által vezetett, nemzetközi néptánc fesztivál. 15 országból érkeztek vendégek: Oroszország, Egyiptom, Horvátország, Románia, Olaszország, Németország, Peru, Sri Lanka, Dél-Korea, Litvánia, Izrael, Kanada, Lengyelország, Malaysia, Hollandia mellett Magyarországról a debreceni Főnix együttes táncosai adták a naponta 14-24 óráig tartó programokat. A mulatságok a mindössze 2000 lelket számláló faluban, Odoorn-ban zajlottak, melynek utcáin hat hatalmas színpadot állítottak fel Hollandia más területéről is ideérkező nézők ezrei szá
mára, s ahol megmutathatták tudásukat a különböző nemzetek táncosai. A messziről odasereglő közönség hangos tetszésnyilvánítása és vastapsa könnyeket csalt a táncosok szemébe. A nézők felállva tapsoltak a műsorunk végén. Megható volt az utolsó felvonulás is. Mindenki kapott egy csokor virágot a szállásadó családtól, de az út mellett álló nézők is virággal kedveskedtek.

A sok munka gyümölcse – 1998

Sikerült talpra állni és a helyzet egyre javult. Sok munka állt mögöttünk.

Júniusban Paderbornban egy Nemzetközi Néptáncfesztivál meghívottjai voltunk. Egy-egy ilyen külföldi lehetőség óriási előrelépést jelet, hisz rengeteg új, érdekes és hasznos dolgot tanulhatunk más kultúrákról és emberekről. Úgy mint eddigi éveinkben számos jótékonysági műsort adtunk.

December 5 – én egy jótékonysági műsort adtunk az árvízkárosultak javára. Megrázott mindenkit az árvíz súlyossága. Eszünkbe jutott a ráróspusztai éjszakai árvíz, úgy éreztük nekünk is tennünk kell valamit a bajbajutottakért. Ez volt az első két órás műsor ezzel a megújult csoporttal. Egységes, jó közösség alakult ki.

A fekete betűs év – 1997

Ez az év fekete betűkkel kerül be az együttes történetébe.

A gazdasági nehézségeink egyre aggasztóbbakká váltak. Nem tudtunk zenekari próbákat tartani, mert nem tudtuk fizetni. Ekkor már csak az együttes tagok által befizetett tagdíjakból tudtuk fenntartani magunkat. Új koreográfiákat sem tudtunk vásárolni.

A viták és a csendes, háttérben folyó szervezkedések eredménye az lett, hogy egyre többen váltak ki az együttesből. Az ifjúsági csoport tagjai felkerültek a felnőttekhez, ők viszont nem voltak hajlandóak a fiatalok tanításában résztvenni. Egyik napról a másikra ott maradtunk a fiatal táncosokkal és 10 ‘hűséges öreggel’. Kezdhettünk mindent majdnem előlről. Sok kis műsort vállaltunk, és a csapat egyre többet tudott.

Meseország – 1996

Fennállásunk eddigi legszebb műsorát adtuk március 10 – én ‘MESEORSZÁG’ címmel.

A táncokat népmesék és népballadák közé építettük be. Több új koreográfiát is bemutattunk és ehhez új viseletet is készíttettünk a táncosok számára.
Nagy volt a siker.

Június 11 -19 között Finnország több városában adott műsort az utánpótlás csoportunk. Saarijärviben egy nagy fesztivál részvevői lehettünk.
Júliusban az együttes felnőtt csoportja Olaszországba utazott. Pescaraban egy Nemzetközi Néptáncfesztivál forró hangulatát ismerhettük meg.
Augusztusban felkérés érkezett a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelodési Körtol, a Zrínyi Ilona emlékünnepségre. Az Ifjúsági csoport október 11 -12 -én tett eleget a felkérésnek. Családoknál szállásolták el a csoport tagjait.

Jubileumi bemutató – 1995

Február 19 -én, vasárnap az együttes mindhárom csoportja ‘ITT A FARSANG, ÁLL A BÁL’ címmel mutatta be új műsorát, művészeti vezetőnk 25 éves pedagógiai munkájának jubileuma alkalmából.

November 17 – 27 között rendezték meg a második ‘Normandiai Magyar Napokat’. A Soros Alapítvány újra támogatta az utat, így lehetőség nyílt arra, hogy kedvenc helyeinket és régi ismerőseinket viszontláthassuk. A siker most sem maradt el. Rouen – ban a közönség szűnni nem akaró tapsa ismétlésekre ösztönözte a fáradtnak nem tűnő táncosokat.

Magyar hetek Normandiában – 1994

A hajdúböszörményi Megyei Néptáncfórumon újra sikeresen szerepeltünk.

Ismét két koreográfiát tanultunk meg: Dr. Béres András: Kerezsi leánytáncok, Szűcs Gábor: Magyarszentbenedeki táncok. Mindkét koreográfiát a mai napig szívesen tűzzük műsorra.

Nemcsak táncokban gazdagotunk a szülők és a vezetők kitartó és fáradtságos munkájával bővült a ruhatárunk is.

A nyarat a romániai Gyimesközéplokon töltöttük, majd a Franciaoszági l’Archelle egyesület jóvoltából a francia kutúrával ismerkedtünk meg. Ez a kapcsolat a mai napig él Maurice Varin fáradhatatlan lelkesedésének köszönhetően. A francia egyesület ‘Magyar Hetek Normandiában’ címmel egyhetes rendezvénysorozatot szervezett a Hajdú -Bihar megyében élő népművészek alkotásaiból, melyet az ORT-IKI Bábcsoport és az együttes előadása színesített.

A nagy sikerek éve – 1993

A ‘repertoár bővült’. Újabb koreográfiák kerültek az együttes műsorára.

Ekkor került színpadra – Dede Zoltán: Kiskállói oláhos és Gyalog László: Méhkeréki táncok c. műve.
Hajdúböszörményben az évtizedek óta megrendezésre kerülő Megyei Néptáncfórumon 39 megjelent csoportból a Főnix vihette el a fesztivál nagydíját.

A nyár folyamán vendégül láthattunk finn fiatalokat.
Az ősz tartogatott még egy nagy élményt számunkra, szeptemberben két hetet Hollandiában, Enschedeben töltöttünk az ‘Erdély Megmentéséért Alapítvány’ meghívására a Református Kollégium Kántusával közösen. Itt minden fellépésünk jótékonysági koncert volt. A bevételekbol takarókat, kórházi felszereléseket, játékokat vásároltak és vittek nagy mennyiségben Erdélybe.

Mindenek megújulnak – 1992

Saját rendezésben színpadra állíthattuk a ‘Mindenek megújulnak…’ című anyák napi műsorunkat május 3-án.

A Csokonai Színház zsúfolásig megtelt a két előadásra., a közönség lelkesedése minden aggodalmunkat fölülmúlt. A műsor első részében archaikus néptánc műsor szerepelt, a második részben merész vállalkozással az István a király című rockoperát állítottuk színpadra, saját forgatókönyv alapján.

A nyarat a Nógrád megyei Ráróspusztán töltötte az együttes, mely a mai napig igen emlékezetes. Minden úgy kezdődött, ahogy egy igazi táborozás. A sátrakat levertük, délelőtt foglalkozások, délután szabadidő, amit tánctanítással töltöttünk. Ebéd nagy közös sátorban, melyet gulyáságyúban főztek. Énekelve gyalogtúrát tettünk, hogy megnézhessük az ipolytarnóci őslénytani leleteket. De a java csak ezután jött! A délutáni eső megduzzasztotta az amúgy térdig érő Ipolyt, és álmunkból a kiömlő patak mindent elárasztó megállíthatatlan zuhataga vert fel bennünket. A polgárőrség nagy teherautókkal szállított el bennünket a karancskeszi plébániára. Mindenünk ott maradt a kiáradt patak vizében. A plébánián berendezett ‘szállás’ nem volt kényelmes, mert nem csak az asztal alatt, de az összetolt asztalokon is aludtunk. A nagyobb lányok maguk mellé vették a kisebbeket, s reggelre a falu lakossága friss tejjel és takaróval látott el bennünket. A nagyobb fiúk teherautókon szállították a különböző falvakba elhelyezett táborlakók részére az ennivalót. A szülők a rádióból értesültek az árvízről és azonnal útnak indultak. Legnagyobb meglepetésünkre senki nem ment haza a könyörgések ellenére sem.

Egyre több lehetőséget kaptunk – 1991

Kitartó próbák és rengeteg gyakorlás után számos kisebb-nagyobb bemutatkozási lehetőséget kaptunk.

Beléptünk a Cserkészcsapatok Szövetségébe, akik anyagilag is támogatták az együttes tevékenységét.
A helyi fellépések mellett lehetőség adódott külföldön is megmutatni munkánk gyümölcsét.

Németországban (Hamburgban) megrendezett nemzetközi cserkésztalálkozón léptünk fel nagy sikerrel, majd Bécs és Pozsony következett.
Még ebben az évben a debreceni Virágkarnevál részesei is voltunk. Az első születésnapot nem ünnepeltük együtt. Kilencen a németországi Velbertben töltöttünk egy hetet.

Az alapítás éve – 1990

1990 október 2 -val bejegyeztette magát az együttes FŐNIX Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes névvel a cégbíróságon.

Nagy alakuló ülést tartottunk, alig fértünk a terembe. Szó szerint éjjel – nappal vásároltunk, szabtunk, varrtunk. Hetente hat alkalommal próbát tartottunk a három csoportnak, így a hagyományos csapókerti Erzsébet – Katalin -bálon novemberben félórás műsorral szórakoztattuk az egybegyűlt vendégeket saját népviseletben. 88 öltözet női és 24 fiú viselet készült el erre az alkalomra, melyet ma is csak ‘csapóketi viseletként’ ismerünk.



Scroll to Top